Kassán Abaúj vármegye aljegyzője, majd tankerületi felügyelő 1788-ban megszerkeszti az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museum-ot, majd új folyóiratot is alapít, Orpheus címmel. A világ legnagyobb drámaíróinak műveit először fordítja magyarra. 1791-ben, állása elvesztése után Regmecre, birtokára vonul vissza gazdálkodni. 1794-ben csatlakozik a jakobinusok magyar mozgalmához. Később ezért letartóztatják, majd halálra ítélik. A királyi kegyelem menti meg az életét, de hét évnyi raboskodás következik, többek között Kufsteinben és Munkácson. Ekkor írja a Fogságom naplója c. művét. Kiszabadulása után Regmecen és Érsemlyénben gazdálkodik és alkot, közben vezéralakként szervezi a magyar irodalmi életet, bekapcsolódik a nyelvújító mozgalomba, amelynek vezetője lesz. Társadalmi kérdésekben is állást foglal, nagy tekintélyt szerez magának, az irodalmi élet elismert szellemi tekintélye. Minden felvilágosodás-korabeli romantikus és reformkori nagy magyar író gyámjának és mesterének tekintette. Kölcsey és Vörösmarty is.

Kiterjedt levelezést folytatott szinte minden akkori íróval. Sokat utazott is. A XIX. század második évtizedében Tápiógyörgyén is többször megfordult, a ma is álló Bencsik kúriában szállt meg barátainál, akiknél kisgyermekük keresztapaságát is elvállalta. Itt mindig jól érezte magát. Élete végén visszavonultan élt az általa elnevezett Széphalom községben, ahol egy szép parkban egy klasszicista stílusú panteonban, valahai lakóhelyén látható emlékkiállítás életéről, tárgyairól Itt is temették el, a család minden tagja egy helyen nyugszik. Ez az emlékhely sok magyar zarándokhelye is.

Ti is látogassátok meg, ha majd tehetitek. A magyarok nyelvünk gondos ápolóját, irodalmi életünk istápolóját, és a bátor közéleti embert tisztelik benne.

Kazinczy Ferenc iskolánk névadója 2005-től, ezért életútját ismerni, emlékét, munkásságának értékeit őrizni tartozunk.

Gondolatok iskolánk névadó ünnepe elé

2005 tavaszán Tápiógyörgye általános iskolája felveszi Kazinczy Ferenc nevét.

Miért választ nevet egy iskola? – talán azért, hogy megtiszteljen és generációk emlékezetébe zárjon egy lezárult, gazdag, az intézmény hitvallásához is köthető életművet, vagy, mert az intézményt akarja megtisztelni egy példás életművel, viselőjének névjegyével. Sokszor együtt érvényesül minkét szándék. Ehhez az igényhez, majd döntéshez általában a feltételrendszerben bekövetkező változás, vagy valamilyen ünnepi alkalom is társul. A múlt tisztelete, a jelenvaló hétköznapiságán felülemelkedni tudó akarat és a jövendő reményessége egyszerre adja e gesztus örömét és felelősségét. A felelősségét hangsúlyozom, mert az iskola a múlt megküzdött értékeit a jelenben felmutatva a jövőnek szolgál. A változás örök kényszerei között is az állandósult értékek közvetítője, névadója pedig minden koron át a műveltség gyarapítója, az erkölcsiség és a példamutató emberség védjegyének hordozója.

A 2004-2005-ös tanév helyi iskolai feltételrendszerében jelentős előremutató és ösztönző változások történtek. Intézményünk épített és természeti környezete az eltökélt fenntartói szándékok révén megújult, belső terei, eszközállománya felfrissült, korszerűsödött. Ezek a változások pedagógusainknak, az iskolát működtető csoportoknak ösztönzést adtak arra, hogy érzelmi, akarati többlettel szolgáljanak e munka lélekpróbáló hétköznapjainak eredményeihez és biztonságához egy olyan időszakban, amelyben a társadalmi környezet kedvezőtlen hatásaival küzdő pedagógiai szándék sok helyen a bizonytalanság, a tehetetlenség és a kilátástalanság érzetével párosul. A körülöttünk látványosan változó környezet, az igényes terek és a korszerű szakmai feltételek kialakításának reménye és ígérete sugallja nekünk, hogy reménységes időszak jött el községünk oktatásügyének történetében.

Itt, a majdani számadó szándékok által bejárandó időösvényen egy változást jelölő jelképes stáció állhat. A megszépült faluközpont, az ennek részét képező iskola a ma és a holnap reményeivel él itt együtt a közelben még álló, a falunk régmúltjának titkait őrző régi házzal, a valahai Bencsik-kúriával, amelyben egykor megszállt Kazinczy Ferenc. S most az iskola előtti téren, a faluközpontban - tisztelettel emlékezve Rá - közakaratból újra helyet kínálunk neki. Nevével hitelesíteni akarjuk céljainkat, életműve példájával megerősíteni pedagógiai hitvallásunkat.

Ez a kitüntetett állapot, s nem a kordivat követésének szándéka sugallta nevelőtestületünknek azt, hogy kihasználva a mostani változások lelki felhajtó erejét, adjunk új nevet iskolánknak. Mert ehhez a névadáshoz sok új, a pedagógiai munkát segítő értékes és emlékezetes mozzanatot köthetünk. Nemkülönben hívatásunk és munkánk helyi megbecsülésének lelkünknek oly jóleső bizonyítékait. Ehhez választottunk nevet, s ehhez találtuk meg azt a személyt, aki eszményeinket, lokálpatrióta büszkeségünket, és hívatásunk sugallta emberi értékeink lényegét is hordozza életével.

Kazinczy Ferenc, a magyar kultúra érdemgazdag egyénisége, sokoldalú gyarapítója és mentora, egy reményes történelmi korszak irányadó szellemi vezére, példaadó emberi értékek viselője, nyelvújító mesterünk, méltatlan sorsot is méltósággal viselő ember, valahai nagyjaink nemeslelkű barátja és a régi Györgye hozzánk szeretettel visszajáró egykori vendége, aki sok kedves napot töltött itt jó barátok között.

Ő az, aki minket, györgyeieket nemzeti irodalmunk vérkör-áramába kapcsol, hiszen leveleiben az itt töltött napokról híven és örömmel megemlékezik. A Tápió-parti séták testét-lelkét pihentető és szívének is érzékeny emlékeit hordozva tér meg innen többször is széphalmi otthonába. A választást indokolja az a sajátos és büszkén vallott györgyei körülmény is, hogy a helyi oktatásügy története nagyon gazdag kiemelkedő, az emberek gondolataiban máig élő, legendává nemesedett emlékű nevelői egyéniségekben. Nehéz lett volna közülük választani, s az a döntés talán a méltatlanság érzetét hagyta volna sok, általunk becsült tanári személyiség emlékéhez tapadni.

A györgyei közvélemény teljes egyetértése van a választáson, s ez nagyon jól van így. Kazinczy életén és munkásságán immár két nehéz évszázad csillámpora tündököl úgy, hogy emberi vonásai, létezésének nagyszerű és szerény mozzanatai, képek által őrzött arcvonásai emberközeliek maradtak. Amit a szülőhelyén álló pantheon szellemgazdag áhítata üzen, amit személyes ereklyéi, kezeírása, s szellemujja von valahai alkotó léte fölé, az azt sugallhatja nekünk, hogy Ő nincs messze. Új századunkba is belépett velünk, és az ország sok –sok intézménye hitelesíti nemes szándékait az ő nevével.

Mit ad nekünk, s mire kötelez minket a Kazinczy név?

A név írásképe mögötti és a kiejtése által serkentett tartalmak tudatában a büszkeség lehet velünk. Szép lelki kényszereket adhat az igényességre munkánk során mindaz, amit életműve és szelleme nekünk sugall. Legfőbb munkaeszközünk (a gondolat –és lélekátvitel selyemfonata, emberi kapcsolataink ápolója), a nyelv használata iránti igényességünk megerősödhet általa, s ez a példa megtarthat minket az anyanyelvet kincsként őrzők felelősség-állapotában.

Legyen-maradjon Kazinczy Ferenc e község emlékezetében annak gyermekei által, akik gyermekkoruk fogékony időszakában az Ő nemzetet gazdagító életét megismerték, hogy azt példaként hordozhassák és szükség esetén, vagy sorsuk kényes-érzékeny fordulóinál abból erőt meríthessenek.

Ezekkel a szándékokkal vesszük fel a magyar felvilágosodás, a klasszicizmus és romantika szellemóriásának, Kazinczy Ferencnek a nevét, és törekszünk arra, hogy nemes tetteinek példája által az Idő halványító erejével is dacolva a tanítói gondoskodás mécslángjai által megvilágítottan györgyei közösségünkben ember- arca is megmaradjon.

Nagy Zoltán igazgató

<< vissza a lap tetejére